Vagyonnyilatkozat

Szülőbizottság

Vezetőtanács

Diáktanács

Információk

Belső rendszabályzat

Órarend

Tanévszerkezet

Beíratkozás

Felvételi

Iskola másképp hét

Iskolán kívüli programok

Beszámoló

Minőségbiztosítás

Vezetőtanács határozatok

Bértábla

Költségvetés

Országos értékelések

Kájoni János
( 1629-1687 )

      A nyomdaalakító Kájoni János életútja viszonylag jól ismert. 1629 végén vagy 1630-ban született a Kolozs megyei Jegenyén. Családjáról keveset tudunk. Román származású szülei valószínűleg kis nemesek voltak. Judit nevű nővére csíkszeredai nemes Rácz Istvánhoz ment férjhez. A ferences rendbe 1648 szeptember 17-én öltözött be Csíksomlyón, és egy év múlva ugyanezen a napon tette le az ünnepélyes fogadalmat. Alapfokú tanulmányairól és felsőfokú iskoláiról nincs semmi féle adatunk. 1655-ben Nagyszombaton szentelték pappá, feltehetően ott végezte a teológiát is. Talán Nagyszombaton ismerkedett meg közelebbről a kor egyházi zenéjével,a hangszerkészítésselés az orgonajátékkal. 1652-1657 között a csíksomlyói kolostor fiatal orgonistája, hangszereket készített. 1659-ben Somlyai Miklós gvardiánnal és Domokos Kázmérrel a kusztódia őrével, részt vett a csíksomlyói orgona beszerzésében. Kájoni egész életén át tevékeny szerepet vállalt a magyarországi provinciától részben önállósult stefánia őrség ügyeinek az intézésében. 1660-tól több évig az erdélyi kusztódia definitora. Valószínüleg 1664-ben kapta előljáróitól az első házfőnőki megbízatást, amikor lett Szászhegyen gvárdián. Ezután 1666-1669-ben a mikházi kolostor első erdélyi házfőnőke és kőépületének építtetője. 1669-től 1675-ig Szárhegyen működött házfőnőkként. Itt is újjáépíttette a kápolnát és a kolostort. 1675-től 1678-ig az erdélyi ferences kusztódia őre, 1667-től pedig püspöki helynök utódlási joggal,a ferences Damokos Kázmér segédje. 1674-1675-ben nyomdavásárlási engedélyért fordult Rómához, amelyre 1676-ban engedélyt kapott. 1681 és 1684 között csíksomlyói házfőnőkként sokat tett a templom és a rendház helyreállításáért, felújításáért majd 1682-ben Vitus Pilutius moldvai apostollal felszenteltette a templomot.

Miután 1686-ban a „páter custodiae” megtisztelő címmet is megkapta, 1687-ben Szárhegyre, életének utolsó állomáshelyére rendelték. Ott hunyt el 1687.április.25-én. A Kájoni – irodalom több mint 20 címmet tart nyilván kéziratos és nyomtatásban megjelent munkáiból. Tartalmi szentpontból találunk köztük egyházi és világi irodalmat, kolostori rendtartást, kalendáriumot, székely ábécét, herbáriumot, történelmi művet.A többi zenei vagy zenei vonatkozású munka. Zenei művei széles körű érdeklődéséről vallanak, köztük a Cantionale Catholicum (1676),az Orgáno-Missale(1667),a Sacri Concentus (1669)és a Kájoni Kódex(1634-1671)címmel ismert nagy zenegyűjtemény. A kor gyakorlata szerint a hangszerek (orgona,virginál) javítója,készítője,építője is. Gyakorló muzsikusként a rendben belül orgonistákat is nevelt.